BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft.

9463 SOPRONHORPÁCS, Fő út 70. 

Tel.: (99)365-513  Fax:(99)533-589

e-mail: betakutato@beta-kutato.hu

Növényvédelem

A tíz legfontosabb gyomnövény a cukorrépában

A teljes képanyag a Bayer Cropscience tulajdonát képezi!

1. ABUTILON THEOPHRASTI - ABUTH  

Abutilon theophrasti Medic. – China jute / Velvetleaf 
Életforma  T4 
TERMÉS. Termése körkörösen álló, félig összenőtt, kb. 15 kétcsőrű részterméskébõl (résztokból) áll, melyek a szabadon maradt hasi oldalukon nyílnak. A résztermések éretten feketék, kettő vagy több magvúak. A mag ferde-vese alakú, aszimmetrikus, lapított, sima, barnás fekete vagy sötét barnásszürke. A mag apró, ritkás, ráfekvő szőrökkel borított. 
KIFEJLETT NÖVÉNY.  Egyéves, hengeres szárú, 60-170 cm magas, erőteljes növény, mely minden részén bársonyosan molyhos. A levél szíves-kerekded, csipkés élű. A virágok élénksárga színűek, a virágkocsány rövidebb a levélnél. A külső csésze hiányzik. 
ELTERJEDÉSE. Terjedőben lévő növény, főleg a déli megyék fertőzöttek. Homokon ritkább előfordulású, elsõsorban a jó vízellátású talajokat kedveli. 

2. AGROPYRON REPENS - AGRRE  

Agropyron repens (L.) P.B. - Common couch-grass 
Életforma: G1 
TERMÉS: A toklászos szem 8-10 mm hosszú, keskeny lándzsás, rövid szálkahegyű vagy szálkátlan. A háti toklász 5-7 erű, a középső ér erősebb. A hasi toklász kisebb, enyhén csatornás, hegyes, gerince pillás szőrökkel fedett. A szem a hasi toklászhoz nőtt, 5-7 mm, hosszúkás lándzsás. 
KIFEJLETT NÖVÉNY: Évelő, tarackos, élénkzöld, közepes-magas termetű növény. A levélhüvely fiatalon szőrös, késõbb kopasz, sima, a lemez kékeszöld. A levél fülecskéje vékony, hullámos. A füzér hosszú, a füzérkék a tengely kiálló fogain egyesével ülnek, a tengelyhez oldalukkal állnak. A pelyva 3-7 erű, hegyes. 
ELTERJEDÉSE: Mindenütt gyakori, veszélyes gyomnövény, a laza, száraz homokot kerüli. Szántókon, ültetvényekben elterjedt, a művelés abbahagyásakor gyorsan felszaporodik. 

3. AMARANTHUS RETROFLEXUS - AMARE  

Amaranthus retroflexus L. - Szőrös disznóparéj 
Életforma  T 4 
TERMÉS. Toktermése kupakkal nyílik. A lepellevelek szabadok, a toknál kissé hosszabbak. Magva 1 mm, lencse alakú, összenyomott, éles peremű, fényes fekete színû, néha kissé vöröses, sima. 
KIFEJLETT NÖVÉNY. Egyéves, magas, erőteljes, általában elágazó szárú, vastag, pelyhesen szőrös növény. Tojásdad alakú levelei hosszú nyelűek, nyélbe keskenyedők, a csúcsuk tompa, kissé kicsípett. A fonákon az erek molyhosak. A felső virágcsomók végálló, levéltelen füzérben egyesülnek. A virágzat vastag, tömött. Az előlevél szúrós,  árhegyű. A lepellevél hosszabb a toknál, csúcsa tompa, rövid szálkahegyű. 
ELTERJEDÉSE. Mindenfelé gyakori gyomnövény. Talajban nem válogat, savanyú és meszes talajon egyaránt előfordul, legnagyobb tömegben a laza homoktalajokon találjuk. Melegigényes, későn csírázik, így a kalászosokban nincs nagy jelentősége, a kapásokban és az ültetvényekben uralkodhat. Triazin rezisztens biotipusának terjedésével még inkább előtérbe került. Módosíthatja elterjedésének és gyakoriságának megítélését ha az országos felmérések alkalmával pontosan elkülönítik az Amaranthus chlorostachys-tól, mert kevert állományaikat gyakran homogénként kezelik az Amaranthus retroflexus javára. 

4. AMBROSIA ELATIOR - AMBEL  

Ambrosia artemisiifoliaL. (A. elatior L.) - Ürömlevelű parlagfű
 Életforma T4 
TERMÉS. Az egymagvú fészek külsõ héja a fészek vackából és a murvapikkelyekbõl fejlődött, kehely alakú, a peremén 5-7 bütyökkel, a pikkelyek csúcsaival. A kehelyre csúcsos fedő borul. Az egymagvú fészek sárgásbarna vagy szürkésbarna, érdes, fénytelen, törékeny. Ha ez a héj széttörik, szabaddá válik a kaszat, mely citrom alakú, csúcsa szélesen gömbölyű, rajta rövid bibecsonk található. Ezen belül van a tojás alakú, faggyúszerű mag. 
KIFEJLETT NÖVÉNY. Egyéves, közepes vagy nagy termetű, felálló, dúsan, terpedten elágazó, tompán négyélű szárú növény, rányomott és elálló szőrökkel. Levelei rövid nyelűek, egy-kétszeresen, szárnyasan szeldeltek. A szeletek tojásdadok, pelyhesek. Az ágak végén füzérekben ülnek a sárga porzós virágok, míg a termős virágok lentebb, a levelek hónaljában ülnek. A termős fészek egyvirágú, a termőt szőrös, hatfogú burok zárja körül, mely a terméssel együtt hull le. 
ELTERJEDÉSE. Elterjedt, a talajokkal szemben nem igényes, homokon és homokos lösztalajon nagyobb mennyiségben fordul elõ. Elsősorban a tarlón, a kapásokban, a zöldségfélékben gyakori, de a ruderáliákon, bolygatott területeken, utak mentén is tömeges lehet. Pollenjére sokan érzékenyek. 

5. CHENOPODIUM ALBUM - CHEAL  
Chenopodium album L. - Fehér libatop 
Életforma  T 4 
TERMÉS. Termése egymagvú makk. Az ötfogú lepel a termést magába zárja. A termésfal sugaras szerkezetű, nemezes-pikkelyes felületű. Ez a felület különbözõ mértékben kopik le, ezért a termés felszíne rendszerint tarka rajzolatú, sötétszürke alapon a sárgás, pikkelyes foltok sugaras vagy szabálytalan elrendezésűek. A mag kerek vagy lencse alakú, lapított, fekete, fényes. 
KIFEJLETT NÖVÉNY. Egyéves, közepes-nagy termetű, felálló, barázdált szárú, erősen ágas, zöld növény. Levelei hosszú nyelűek, ék vállúak, hegyesek, deltoid vagy háromszög, olykor lándzsa alakúak, változatosak, nem vagy alig karéjosak, egyenlőtlenül fogazottak. Fonákuk erősen lisztes. Virágzat tömött, gomolyos füzér vagy fürt, a virágzat is lisztes. A virágtakaró levelek hátán kiemelkedő él van. 
ELTERJEDÉSE. Elterjedt szántóföldön, kertekben, ültetvényekben, nem művelt területeken, mindenféle talajon. Nedves talajban folyamatosan és jól csírázik, gyorsan növekszik, árnyékolásával is károsít. Virágzásakor más növények fejlődését gátló gyökérváladékot képez. 

6. CIRSIUM ARVENSE - CIRAR  
Cirsium arvense (L.) Scop. - Mezei  aszat 
Életforma G 3 
TERMÉS. A kaszat alakja az oválistól a hosszúkásig változik. Oldalt összenyomott vagy háti irányban görbült. Sárgásbarna, a csúcskorong gallérja világosabb sárga. A kaszat néhány igen finom, sima hosszanti barázdával gyöngyözött. Bóbitája selymes fényű, ágas szőrű, pillás. 
KIFEJLETT NÖVÉNY. Évelő, tarackos, közepes magas termetű, felül ágas szárú, merev növény. Levelei változóak, lándzsásak, keskenyedõ tövűek, szélesen karéjosak, hasadtak vagy épek, erősen szúrós tövises fogasak, kopaszak, vagy alul molyhosak. Virágai lila színűek, a fészkek kicsik (1,5-2 cm), sátor  virágzatban állnak. A párta karimája tövéig öt cimpájú. 
ELTERJEDÉSE. A szántóföldeken, ültetvényekben az egyik legelterjedtebb gyomnövény, de a nem művelt területeken is mindenütt jelentős. Nitrogén és kötöttségjelző növény, a nedves, erősen kötött réti agyagtalajokon a legtömegesebb. a talaj tápanyag- és vízkészletét kizsarolja. 

7. ECHINOCHLOA CRUS-GALLI - ECHCG  
Echinochloa crus-galli (L.) P.B. - Közönséges kakaslábfű
Életforma: T4 
TERMÉS: A pelyvás szem elliptikus, féldomború, szálkás. A három, hártyás pelyva közül a legalsó csak harmada a háti toklász hosszának, széles ovális, a két felső ellenben teljesen takarja a toklászos szemet. A középső, háti pelyva domború, öterű, rövid szálkás, a legfelső, hasi pelyva lapos, héterű, csúcsából pedig váltakozó hosszúságú, akár több cm-es szálka ered. Mindkét toklász fehéres-szürkés, néha ibolyásan futtatott, az erek mentén merevszőrös.  A toklászos szem széles elliptikus, féldomború, hasi oldala sík, sárgás vagy szürkés, sima, gyöngyházfényű. 
KIFEJLETT NÖVÉNY: Egyéves, közepes vagy magas termetű, erőteljes, alul letérdelő, legyökerező szárú, bokros növény. Szártöve lapított, lehet pirosló is. A szár és a levél kopasz. Levelei szélesek, hosszúak, a levél éles szélű. A levélhüvely kivágott, nyelvecske nincs, a levéllemez középere mindig piros a tövénél. Füzérkéi kisebbek (2,5-4 mm). 
ELTERJEDÉSE: Mindenütt elterjedt, a legveszélyesebb egyszikű gyomnövényünk. Formagazdag. Az eredetileg mocsári növény veszélyes a rizsben is, még az árasztást is tűri. A nedves talajokon is jól él, szereti a laza homoktalajokat. Szárazabb körülmények között inkább a homokon fordul elő. Melegigényes gyomnövény. 

8. MERCURIALIS ANNUA - MERAN  
Mercurialis annua L. - Egyéves szélfű
Életforma  T4 
TERMÉS. A tok kétrekeszű, kétmagvú, szőrös, majdnem gömbölyű, felülete apró szemölcsös. Magja ovális, világosbarna, gyengén fénylő, hálósan ráncos. 
KIFEJLETT NÖVÉNY. Egyéves növény, tövétől ágas, felálló szára négyélű. Átellenesen álló levelei tojásdadok vagy lándzsás hosszúkásak, csipkések, rövid nyelűek. Rendszerint kétlaki növény. Porzós virágai hosszú füzérekben csomósan ülnek, termős virágai kettesével-hármasával állnak a levelek hónaljában. A növény  nem  tejelő. 
ELTERJEDÉSE. Főleg a Dunántúlon elterjedt, valamint a Duna vidékén. Elsősorban a meszes agyag- és lösztalajokon gyakori, míg a savanyú talajokon hiányozhat. Melegigényes és tápanyagjelző növény. 

9. POLYGONUM LAPATHIFOLIUM - POLLA  
Polygonum lapathifolium L. - Lapulevelű keserűfű
Életforma  T 4 
TERMÉS. Makktermését a lepellevelek körülfogják, s az érés után sem hull ki. Kerek termésének mindkét oldala lapos, bemélyedt, keresztmetszete piskóta alakú, sötétbarna színű vagy majdnem fekete. 
KIFEJLETT NÖVÉNY. Egyéves, közepes, magas termetű, általában elágazó, bokros szárú növény. A pálhakürtő egyenesen levágott tetejű, kopasz. Levelei tojásdad lándzsásak, hegyesek, nyélbe keskenyedők, tövük felé fekete foltosak. Az álfüzér szárvégi, felálló, hengeres, fehér vagy rózsaszín virágú. A levelek fonáka, a lepellevél, a virágkocsány és a virágtengely mirigyektõl pontozott. 
ELTERJEDÉSE. Mindenütt előfordul, a legnagyobb tömegben az árterületeken, homokos nedves talajokon, tőzegen, de a közepes vízellátású talajokon is jól megél. Magvai csak felmelegedett talajban csíráznak, így későbbi kelése miatt elsősorban a kapás kultúrákban károsít. 

10. XANTHIUM STRUMARIUM - XANST 
Xanthium strumarium L. - Bojtorjánszerbtövis 
Életforma T4 
TERMÉS. A termés két, egyenes, szétálló szarvú, 10-15 mm hosszú. A termés horgas tüskékkel borított, ezenkívül szőrös és mirigyes is. 
KIFEJLETT NÖVÉNY. Egyéves, közepes termetű, vagy magas, felálló, elágazó szárú, szőrös növény. Levelei nyelesek, tojásdadok, szíves vállúak, gyengén három-öt karéjúak, fonákuk nem molyhos. A levél széle egyenlőtlenül fűrészfogas. A kétvirágú termős  fészkek a levelek hónaljában ülnek. 
ELTERJEDÉSE. Elsősorban a nem  művelt területeken fordult elő, de az utóbbi években a napraforgó és kukorica vetésekben is szaporodik, bár jelentősége elmarad az olasz szerbtövis mögött.