---

size="+2">A CUKORRÉPA
ÖNTÖZÉSE

---

style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">A cukorrépa
vízigénye,
a vízigény változékonysága

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">A cukorrépa
vízigényes növény. A tenyészidőben 540- productid="600 mm" w:st="on">600 mm,
jĂşlius, augusztus
hĂłnapban 320-340
mm
vizet igénye. A vízigény tenyészidőbeni
változása a párafelvevő-rendszer
állapotának változása mellett a
cukorrépa sajátos tulajdonságát (nagy
lombozatot, folyamatos levélképződést)
tükrözi. A vízigény klimatikus
regulációja a termőtájak közötti
különbségben és az évjáratok
változékonyságában egyaránt
megmutatkozik. Az évjárathatás legkisebb
jĂşlius
1.-augusztus 20. között, legnagyobb a tavaszi és a
nyár végi-őszi időszakban.A
súlyosan száraz, a száraz és a
mérsékelten nedves tájak közötti
vízigény-különbség 20- productid="60 mm" w:st="on">60 mm.
A termőhely és az évjárat hatása mellett a
cukorrépa vízigényét agrotechnikai
tényezők is befolyásolják.

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">  style="">A
cukorrépa öntözési
rendje

style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">A vízigény
kielégítése évjáratonként
eltérő öntözési rendet
igényel. Néhány általános elvet
azonban szem előtt kell tartani. Az öntözés
hatása nagyban függ egy-egy tenyészidőben az első
és az utolsó öntözés
időpontjának helyes
megválasztásától. Az első
öntözést, a szélsőségesen száraz
tavasztól eltekintve, nem kell korán kezdeni. Ha a talaj
alsó rétege nedves, a
cukorrépa főgyökerével a vízfelvétel
érdekében egyre mélyebbre hatol. A korai
öntözés a talaj felső rétegét
nedvesíti és tömődötté,
levegőtlenné is teheti a
talajt, ebből eredően nem teszi szükségessé, sőt
megakadályozza a mélyebb
gyökerezést, így a cukorrépára
jellemző, fokozatosan elvékonyuló, szabályos
gyökértest kifejlődését. Ezért az
ilyen öntözés a talajra, a növényre
egyaránt
káros.

Gondosságot igényel az utolsó
öntözés időpontjának
helyes megválasztása. A cukorrépa utolsó
öntözését augusztus közepén,
augusztus
végén fejezzük be, illetve
szélsőségesen száraz, meleg őszi
időjárás esetén
később is öntözhetünk, de azzal a
betakarítás megkezdése előtt három
héttel
végezzük be és 15-20 mm-nél több vizet
ilyenkor soha ne adjunk ki.

style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">Az
öntözővíz-mennyiségre érzékeny a
cukorrépa. Réti,
réti csernozjom talajon 20-25 mm-nél, csernozjom
és öntéstalajon 20-30 mm-nél
nagyobb vĂ­zadagot egyszerre a
cukorrépatáblára ne öntözzünk ki.
Az ilyen
vízmennyiség kiöntözése is csak akkor
jár haszonnal, ha egyenletes az eloszlás,
és az első, valamint az utolsó öntözés
víznormája nem haladja meg a 15-20 mm-t.

style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">A kelesztő
öntözést a cukorrépa nem igényli, ha
arra
valamilyen ok miatt mégis sor kerül a kisebb hiba, illetve
károsodás miatt 10
mm-es öntözővíz normával és kis
intenzitású öntözéssel
végezzük azt el.
Ellenkező esetben az öntözés a talajt
tömörré, cserepesedetté, levegőtlenné
teszi, amit a répa nehezen visel el.

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;"> Az
öntözés megkezdését követően
folyamatosan jĂł
vízellátást kell teremteni a
cukorrépának, hogy ütemes legyen a fejlődése,
produktív az anyagcseréje, normális (és nem
szakaszos) a levélképződése és
vízhiány miatt ne következzen be
levélváltás. A cukorrépa
öntözésére a következő
öntözővízadagok alkalmazhatók:

style="margin-left: 7.1pt; text-align: justify; text-indent: 92.15pt; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">1. öntözés style="">  15- w:st="on">25 mm,

style="margin-left: 7.1pt; text-align: justify; text-indent: 92.15pt; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">2.
öntözés 20- productid="30 mm" w:st="on">30 mm,

style="margin-left: 7.1pt; text-align: justify; text-indent: 92.15pt; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">3.
öntözés 25- productid="30 mm" w:st="on">30 mm,

style="margin-left: 7.1pt; text-align: justify; text-indent: 92.15pt; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">4.
öntözés 20- productid="25 mm" w:st="on">25 mm.

style="margin-left: 7.1pt; text-align: justify; text-indent: 92.15pt; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">5.
öntözés 15- productid="20 mm" w:st="on">20 mm

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="">

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="">Az
öntözés műszaki
feltételei style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">A cukorrépa
mindenkor egyenletes öntözést igényel és
ennél fogva csak azok az öntözőberendezések
ajánlhatók alkalmazásra, melyek
műszaki megoldásuknál fogva az öntözővíz
egyenletes kiosztására alkalmasak.
Ennek a követelménynek elsősorban a
különböző típusú líneár
és körben járó
(center) öntözőberendezések alkalmasak. Ezeknek a
berendezéseknek azonban közös
jellemzőjük, hogy nagy intenzitással juttatják ki az
öntözővizet. A nagy
intenzitás és a répagyökér
levegőtlenséggel szembeni nagyfokú
érzékenysége az
öntözővíz-norma
mérséklését követeli. Az egyszerre
kiöntözött víz mennyisége
ennél fogva nem haladhatja meg a 20-30 mm-t. A kis
öntözővíz-norma megköveteli
azonban, a rövidebb öntözési fordulót, az
öntözések számának
növelését. A
hagyományos két, háromszori
öntözés természetesen ebben az esetben nem
tartható. Négy-hatszori öntözéssel
juttatható ki az a vízmennyiség, mely a
répa
tenyészidőbeni vízigényét
kielégíti.

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="">

Az öntözés speciális
követelményei

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">A rizománia a
szántóföldjeinken kisebb-nagyobb
mértékben mindenütt megtalálható. A
vírust terjesztő gomba (Polimyxa betae)
nedves talajban jobban felszaporodik, így a fertőzés
veszélye is növekszik.
Ezért tekintsük kötelező érvényűnek azt
a követelményt, hogy öntözött
körülmények között mindenkor
rizománia toleráns fajtákat termesszünk.

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">A talajok fizikai
állapota az egyoldalú
talajhasználat, a művelőeszközök rossz
megválasztása, a műveletek nagy száma, a
gépek taposása miatt az elmúlt évtizedekben
fokozatosan romlott. A talajaink
tömődötté váltak, illetve
tömörödési hajlamuk megnövekedett. Ez a
kedvezőtlen
helyzet öntözött körülmények
között különösen veszélyessé
válhat, ezért a mély
vagy mélyülő lazítás elvégzése
öntözésre kijelölt táblákon
kötelező feladat.

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">Ki kel használni a
szervestrágyázás talajállapot
javító hatását is. De juttassuk a
szervestrágyát az elővetemény alá, ezzel a
kívánt hatás elérhető a gyomosodás
veszélyének növekedése nélkül.

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">A
mésztrágyázás a tápanyagok
feltárásának javítása
mellett, a talajok szerkezetességének
fenntartását is elősegíti. A cukorrépa
közismerten Ca-igényes növény, ezért
főként öntözött viszonyok között a
cukorrépát termő talajainkra minden esetben juttassunk
3-5 t/ha adagban
cukorgyári mésziszapot.

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">Öntözött
körülmények között a
kĂłrokozĂłkkal szembeni
preventív védekezés alap
követelménynek tekinthető, a megkésett
védekezés
eredménye ugyanis mindig kérdéses, a
kockázatvállalásnak a magas
költségszinten
elviselhetetlenül nagyon nagy az ára. Az
öntözés a cukorrépa produktív
tenyészidő hosszát növeli meg. Ezt a kedvező
hatást úgy lehet kihasználni, ha
az öntözött táblákon később
kezdjåk a betakarít÷st. Így a nagy
terméshez jó
cukortartalom és kedvező ipari érték
párosul.

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">Szakszerű
öntözéssel a répa igényét
kielégítő
tápanyagellátást, és
tápanyaghasznosulást is nagyobb biztonsággal meg
lehet
valĂłsĂ­tani.

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 12pt; line-height: 150%;"> style="font-weight: bold;">

Dr. Ruzsányi László  (A
cukorrépa öntözése, Beta-füzetek 9.
szám)

style="margin: 6pt 0cm; text-align: justify; line-height: 150%;"> style="font-size: 14pt; line-height: 150%;">

AZ
ASZÁLYKÁROK
CSÖKKENTÉSE
AGROTECHNIKAI
MĂ“DSZEREKKEL

Talajművelés

• BetakarĂ­tás
  után azonnali
  sekély tarlóhántás és a
  felszĂ­n
  lezárása hengerrel,


• TarlĂłmaradványok
  részbeni
  vagy teljes egészében történő
  felszĂ­nen
  hagyása, (a bomlási folyamatok elősegítése
  érdekében kellően aprított és
  elterĂ­tett
  növényi részek),


• A nedvessĂ©g
  veszteséget csökkentő
  technológiák (pl. direktvetés) alkalmazása
  kedvező kultúrállapot esetén, amely a fizikai,
  kémiai és biológiai folyamatok
  összhangját,
  valamint a kezelhető gyomosodást jelenti. Ellenkező
  esetben a direktvetés a szárazság
  hatását
  tovább fokozó technológiának
  minősülhet,


• A művelĂ©si
  menetszám
  csökkentése, ahol lehetséges a művelés
  és elmunkálás összekapcsolása (pl.
  alapművelés
  és felszíni egyengetés, lezárás egy
  menetben kombinált elmunkálóval),


• AlapművelĂ©snĂ©l
  az ekéknél
  kevésbé rögösítű eszköz
  alkalmazása
  (pl. nehéz kultivátor, tárcsa),


• A periĂłdusos
  mélyítő
  művelés előnyeinek kihasználása; a mélyebb
  alapművelés szüneteltetése, továbbá
  a több éven keresztüli azonos mélységben
  végzett beavatkozások növelik tömör
  rétegek
  kialakulásának esélyét,


• Az
  aszályhatást fokozó
  tömör záróréteg
  megszüntetése
  a talaj lazításával.

A vetésszerkezet

Az elővetemény helyes
megválasztása legalább olyan fontos a talaj
vízgazdálkodása
szempontjából, mint az öntözés:
tapasztalatok
és számos kutatási eredmény
tanúsága
szerint a jó és a rossz elővetemények
között
80-100 mm is lehet a vízellátási
különbség.

A kis vízigényű
növények közé a korai
betakarítású,
rövid tenyészidejű növények tartoznak (pl.:
őszi búza, őszi árpa, kukorica, napraforgó,
burgonya).

Nagy
vízfelhasználásúak
a hosszú tenyészidejű, kései
betakarítású
növények, úgymint az évelő
pillangĂłsok,
a cukorrépa, a cirokfélék és a
hosszĂş
tenyészidejű kukorica.

Aszályos évek
után
nagy vízigényű növények beiktatása
a vetésszerkezetbe öntözés nélkül a
nedvesség vesztést növelő tényezőnek
minősülhet.

A gyomnövények
a
talaj nedvességkészletének kizsarolói,
anyagcseréjük
intenzívebb és hatékonyabb, mint a
kultúrnövényeké,
ezért a gyomszabályozás fontos eszköz az
aszály
elleni védekezésben.

A tőszám
Ă©s
az állománysűrűség helyes
megválasztása
részben a gyomok elleni védekezést
szolgálja,
másrészt viszont a talaj nedvességkészlete
és a növény igénye közötti
egyensĂşly
megteremtését célozza meg.

A
növénytáplálás

A nitrogén
elsősorban
a vegetatív (zöld) részek fejlődését
segíti, túlzott mennyiségben rontja a
vízfelhasználást
és aszályérzékenyebbé teheti az
állományt.

A foszfor
különösen
nyári betakarítású
növényeknél
mérsékelheti az aszálykárokat.

A kálium fokozza
a vízfelvételt
és mérsékli a párologtatást, ilyen
mĂłdon
a vízhiány okozta tüneteket tompítja. A
hiányos
vagy túlzott trágyázás kedvezőtlen
hatásai
megfelelő vĂ­zellátottság esetĂ©n
mĂ©rsĂ©klődnek,
aszályos vagy csapadékbő időszakban felerősödnek.

(Kivonat Dr. Gyuricza
Csaba Szent
István Egyetem cikkĂ©ből -
AgrárUnió,
2003. május)